nehéz eredetinek lenni, így én meg sem próbálomez idézet magamtól. remélem legalabbáis, hogy ezidáig ezt még nem lőtte le senki, mert akkor még annyira se lennék eredeti mint amennyire most vagyok. mindenesetre remélem eljön majd életemben egy olyan szakasz is, amikor lesz időm egy kicsit eredeti dolgokat csinálni és nem csak állandóan plagizálni. egy kicsit odafigyelni a dolgokra amik mellett most félig nyitott vagy éppenséggel csukott szammel megyek el. van egy ilyen fénykép, valamelyik national geographicban láttam, hogy ül a fószer egy pályaudvar kellős közepén, törökülésben, mozdulatlan, viszont a hosszú expoziciós idő miatt amit a fotós használt, az összes többi ember csak egy furcsa elmosódott színes folyamnak tűnik körülötte. na, egyszer én is egy ilyen ember akarok lenni. mozdulatlan, figyelő.
csomó dolog volt mostanában ami izgalmas és friss és nyári és csak egyszeri. tangó, rolling stones koncert, balatont átúszó vaddisznó, 100 éves konyakot nyakaló macedón parasztok. és (!) lesz még nulladik nap LGT koncerttel és egy csomó tangó, belga cirkusz, ami lehet hogy holland, de ez most legyen mindegy. és persze damoklész kardjaként lebeg fölöttem a doktori. nem mondom hogy nem haladok, de azt sem hogy hasítok mint a szél. szal, annak ellenére, hogy nincs szabi, SŐT, még a balcsinál se voltam egyszer sem, egész jól telik a nyár. igaz, hogy eláraszt az ózon meg a szmog, de vannak programok meg fabula rasa, és fröccs is fehérből.
másokak jobban megy; törökország, brazília, dráva túra, kréta. persze valakinek rosszabbul ld: becsődöltazéletem-srác.
ennyi.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.