az a helyzet, hogy a muskátlit a balkonládában megtámadták a hernyók. ezért ma lepermeteztem őket spéci hernyóirtó szerrel, aminek olyan szaga volt mint egy hajléktalannak. a boltban az eladó nem volt túl keszséges, de azért adott ellenszert. aztán annyira belejöttem a konzumálásba, hogy elköltöttem egy nagy kalap pénzt cipőre, bicikli gumira és egyéb "fontos" dolgokra. ezen a hétvégén van a belvárosi fesztivál, vagy mi a túró.  tele vannak az utcák színpadokkal, nagy többségében igénytelen, kommersz viszont annál hangosabb egyuttesekkel. rogán antal ajándéka nekünk. megtarthatta volna magának; én mindössze egy csendes kocsmát kerestem volna, ahol meg tudok inni egy sört a kedvesemmel, depersze ilyen nem volt. a kiülős helyek megteltek. a trend lengi be a várost.

aztán láttunk ma egy kutyát a szökőkútból inni...  vizsla volt. az egyik kedvenc fajtám.

a nap jó híre: egy pár dollárral több megy a TGMen. western klasszikus. kötelező jelleggel megnézendő. sergio leone rendezte, ennio morricone szerezte a zenéjét. aki tudja mi a jó annak ennél több már nem is kell. aki nem annak elárulom, hogy a két főszereplő keletifa clint (eastwood) és lee van cleef. az olasz westernek nincs párja, pláne ha számításba vesszük hogy ez olasz-spanyol-NSZK(!) koprodukció. állat.... bankrablós-banditás... azt hiszem ha lehetne még egy életem, akkor legislegszívesebben clinteastwood lennék.